Mottó:
"Az élet célja persze az, hogy az ember végigmenjen minden fokán, s valamit termeljen közben.
Mint a diófa, s olyan tökéletesen, mint egy diófa, miközben a csemetéből egy egész susogó világ lesz.
Ez a vegetatív üdvözülés, és ez az isteni is.
Megőrizni a belénk rejtett növéstervet, és megkövetni az erkölcsi hangot, az Istent."
(Németh László)
Mindannyian tele vagyunk nyugtalanító kérdésekkel, amikre eddig nem kaptunk választ.
Hogyan csökkenthető a vér koleszterinszintje?
Mi volt a régi arab elixírek receptje?
A falevél egy sejtjéből hogyan nevelhetünk fát?
Ezek a valóban lényeges kérdések jogosan foglalkoztatják a ma emberét. Bizony, nehezebben igazodunk el a világban, ha nem ismerjük rájuk a választ.
De aki figyelemmel olvassa az alábbi könyvet, megtalálja a helyes feleleteket.
A kulcsszó:
akhor + akshota + areh + arra + ceviz + charmaghz + cuco + egoz + ffrengig + gallchnó + gherdu + goz + hamar + hu tao ren + intxaur + jozi + juglando + kacang + karydi + koz + kurumi + nigvzit + noce + noix + nou + noz + nucă + nuez + orah + orech + ořech + oreh + orev + orih + orzech + ouakka + pähkel + pähkinä + qoz + riešutas + ungouyz + valhneta + valnöd + valnöt + valrieksts + walnuss + walnut + yaggak =
Tartalom:
1. Dióevőknek
MI AZ ÉRTÉK A DIÓBAN?
A DIÓ ÉS AZ EGÉSZSÉG
DIÓVÁSÁRLÁSI TANÁCSOK
DIÓTÖRÉS OTTHON
DIÓFOGYASZTÁSI TANÁCSOK
A DIÓ A VEGETÁRIÁNUS ÉTKEZÉSBEN
A DIÓ A CUKRÁSZATBAN
ZÖLDDIÓ
DIÓOLAJ
2. Botanikusoknak
BEVEZETÉS A DIÓ ROKONSÁGI VISZONYAIBA
A DIÓFA ROKONAI JUGLANS FAJOK
A DIÓFA ROKONAI CARYA FAJOK
EGYÉB DIÓFÉLÉK
A DIÓFA LEÍRÁSA ÉS BOTANIKÁJA
3. Diósgazdáknak
A TERMESZTETT DIÓFAJTÁK
DIÓNEMESÍTÉS, A DIÓ SZAPORÍTÁSA, CSEMETENEVELÉS
A DIÓFA NEVELÉSE ÜLTETÉSTŐL SZÜRETIG
DIÓTERMESZTÉS A NAGYVILÁGBAN
A FEKETEDIÓ TERMESZTÉSE
A PEKÁNDIÓ TERMESZTÉSE
A JAPÁN DIÓ, A SZÍVDIÓ, A VAJDIÓ, A MANDZSÚRIAI DIÓ TERMESZTÉSE
HIKORIDIÓK TERMESZTÉSE
A DIÓFA NÖVÉNYVÉDELME
ÖKOLÓGIAI DIÓTERMESZTÉS
DIÓSZÜRET KÉZZEL ÉS GÉPPEL
DIÓTERMESZTŐK
A DIÓ MINT ÁRU
DIÓSZABVÁNY
DIÓKERESKEDŐK
ADATOK, STATISZTIKÁK
4. Orvosoknak és betegeiknek
A DIÓ MINT GYÓGYNÖVÉNY
DIÓLEVÉL, DIÓVIRÁG
A DIÓ A TERMÉSZETGYÓGYÁSZATBAN
5. Erdészeknek, iparosoknak, fafaragóknak
A DIÓFAANYAG NEVELÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA
MI KÉSZÜL DIÓFÁBÓL?
DIÓFESTÉK, DIÓTINTA
DIÓHÉJ-IPAR
MIRE JÓ MÉG A DIÓ?
6. Művészeknek, irodalmároknak
A DIÓFA A SZOBRÁSZATBAN
A DIÓ A FESTÉSZETBEN
A DIÓ A FOTOMŰVÉSZETBEN
DIÓMOTÍVUM AZ IPARMŰVÉSZETBEN
A DIÓ EZOTÉRIÁJA
A DIÓ AZ IRODALOMBAN
7. Háziasszonyoknak, szakácsoknak
A DIÓ A KONYHÁBAN
DIÓS ITALOK
8. Turistáknak
HOL LÁTHATUNK DIÓFÁKAT AZ ORSZÁGBAN?
ÉS KÜLFÖLDÖN?
9. Mindenkinek
A DIÓ ÜNNEPE
KEDVENC DIÓFÁM ALATT
VIGYÁZAT, NEM DIÓ!
ZÁRSZÓ
Tisztelt Kolléga, Kollegina!
Engedje meg, hogy kollégámnak tekintsem, hiszen azzal, hogy ebbe a könyvbe beletekintett, elárulta, hogy egyben azonos az érdeklődési területünk: Mindkettőnket érdekel a dió.
Kérem, ne vegye sértésnek a magázódást, bár kollégák közt a közvetlen hang járja, részemről a tiszteletet kívánom kifejezni. Az elismerést azért, mert bármi legyen is az Ön szakterülete, feltételezem, hogy elsősorban nem a dió, hiszen Magyarországon talán 10 ember sincs, aki kizárólag a dióval foglalkozik. Aki a fontosabb dolgok mellett erre a perifériára is figyelmet tud fordítani, tiszteletet érdemel.
Akit érdekel a dió, az az én kollégám!
Úgy érzem, szükséges rögtön az elején néhány kérdést tisztázni.
Először is, minek ez a könyv egyáltalán?
A dióról gyakorlatilag nincs irodalom. Magyar nyelven sincs, de idegen nyelvű sincs. A világon mindenhol csak részinformációk vannak. És ahogy az már lenni szokott, a részinformáció többnyire részigazságot tartalmaz.
Vagyis sok hibát. Tárgyi tévedést. Ezekkel a tárgyi tévedésekkel a ritka hazai szakkönyvek és szakcikkek is tele vannak. Kivéve dr. Szentiványi Péter írásait. De ő nem ír.
Amikor a diótermesztésbe - kellő szakismeret nélkül - belevágtam, szükségét éreztem, hogy megismerjem, amivel foglalkozom.
Összeszedtem mindazt, amihez itthonról és külföldről hozzáfértem. És rendszereztem. És hozzáadtam saját tapasztalataimat, véleményemet. Idővel úgy alakult, hogy a saját vélemény - és a saját fénykép - egyre több lett az anyagban.
Másodszor azt kell megbeszélnünk, hogy Önnek, tisztelt Kollégám mint olvasónak miért kell elolvasnia a könyvet.
Nem kell. Csak ha érdekli a dió. Ilyenek is vannak. Bár a többséget - például - a diófa szaporodásbiológiájánál jobban érdekli a világsztároké. Pedig az előbbi érdekesebb. Ízlés kérdése különben.
A dió nyugodtan nevezhető a legértékesebb emberi éteknek. Táplálkozásunkból a dió mégis gyakorlatilag hiányzik. Hiszen a hazai évi 1/2 kg-os fogyasztás annyi, mintha nem is ennénk. Félkiló? Erősen túloztam. Héjas dióban számolva 1929-ben volt utoljára 60 dkg az éves diófogyasztás Budapesten, mára az országos átlag 0,20-0,30 kg/fő/év. Nézzen körül kisebb-nagyobb élelmiszer-áruházakban, vagy talál diót, vagy nem. Ha talál is, milyen az? Kritikán aluli.
És a diótermesztés? „Hazánkban valamennyi jelentős gyümölcsfaj között a diótermesztés a legelmaradottabb.” Ezt a megállapítást 1976-ban tette dr. Szentiványi Péter, a magyar diónemesítés atyja. Azóta a helyzet csak romlott.
Tudunk-e valamit a dió gyógyhatásáról, találkoztunk-e akár csak egyszer is dióból készült gyógy-készítménnyel? Van-e az otthoni használati tárgyaink között bármi, ami a legértékesebb faanyagból, diófából készült?
Ismerjük-e egyáltalán a diót?
Járjuk körül, ismerkedjünk együtt! Én leírom, bemutatom, amit megtudtam, Ön felülbírálhatja, saját tudásával felülírhatja, és továbbfejlesztheti.
A harmadik kérdés: A könyv miért nem könyv-formátumú, miért elektronikus?
A kiadóval való tárgyalás során egyértelművé vált, hogy a nagy terjedelem és főleg a sok kép miatt az olvasó számára a nyomtatott változat megfizethetetlenül drága lenne. Kereslet viszont nem lenne rá, mert a dió senkit sem érdekel.
De az internetről olvasni praktikusabb is. Azért, mert lapjai nem téphetők ki, mint a könyvnek. Mert tessék elképzelni, tisztelt Kollégám, vannak egyes barbár emberek, akik a diós képeskönyv lapjait is képesek kitépni. Azért, hogy diót csomagoljanak bele. (Ezt illusztrálja a következő kép.)
De az elektronikus változatnak is hatalmas hátrányai vannak.
A kisebb gond az, hogy ma már a dióról szóló weblapok többségéről az általam leírt mondatok köszönnek vissza. Pedig ez nem disszertáció, úgyhogy más szavakkal is le lehet írni, mit olvasott a tisztelt jószándékú olvasó a könyvben.
A nagyobb baj az, hogy a könyv számára nincs elegendő webtárhelyem. Ezért már harmadszor töltöttem föl a könyvet egy ingyenes webtárhely-szolgáltatóhoz, és tudjuk, milyen az ingyenesség, annyit is ér. Már kétszer törölte ki a szolgáltató a teljes könyvet, előzetes értesítés nélkül. (Biztosan nem tudott reklámot rátölteni.) Az újbóli feltöltés pedig 2-3 hétig tart, ha van rá időm.
Ezért azt kérem a nyájas olvasó Kollégámtól, az őt leginkább érdeklő fejezetet mentse le a saját számítógépére, hogy később is megtalálja.
Negyediknek: Hogyan olvassa a könyvet?
Semmiképpen se együltőhelyben végig. Rendkívül fárasztó lenne, és megjegyezhetetlen. Kisebb részletekben.
Az imént a tartalomjegyzéknél már látszott, hogy a címek (később egyes szövegrészek is) aláhúzottak. Tisztelt Kollégám, ha Ön már idősebb, és nem olyan magától értetődő az Ön számára, mint a fiataloknak, közlöm, az aláhúzott szövegekre kattintva a könyv megfelelő helyére ugrik a számítógép (ahonnan vissza is lehet ugrani).
Nyugodtan hagyja ki, ami nem érdekli.
Végül az ötödik kérdés: Mi a könyv műfaja?
Hadd legyek nagyképű.
Ezt leginkább eiszagógénak tudnám mondani, ennek a régen elfelejtett görög műfajnak. Aztán kiment a divatból. Magyarra „bevezetés”-ként fordítható amelyben a szerző bevezeti az olvasót az általa megismert világba.
Ezért a szerző kötelessége az érthetőség, és annak jelzése, hogy a leírtakból mi tekinthető egzaktnak, és mi a szerző véleménye. Az olvasó nemcsak a könyv tárgyát ismeri meg, hanem a szerző ismereteinek korlátait is, és maga dönti el, a leírtakból mit fogad el.
És egy kérés a nyájas olvasóhoz, tisztelt Kollégámhoz.
Ne tessék a leírtakat túl komolyan venni.
Nem vagyok én tudós. Forrásműveimet nem sorolom fel, az idézetek eredetét nem közlöm. Így is remélem, művem megalapozottnak bizonyul.
Mert hát honnan is szerezhetne fontos információkat tisztelt Kollégám máshonnan, mint ahova a következő útjelző mutat: Innen fentről, a tartalomjegyzékből. Csak arra kell kattintani, ami érdekli.
A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyeznem, nemcsak tőlem, amatőrtől olvashat a dióról tisztelt érdeklődő Kollégám, vannak a diófának tudósai is.
És milyen érdekes a dió világa, több mint öt évvel képeskönyvem első kiadása után került kezembe egy teljesen hasonló könyv, Michel Ducros úr, a híres útikönyv-író diós könyve, LE LIVRE DE LA NOIX (könyv a dióról). Pedig öt évvel előttem írta.
A cím is szinte azonos, a téma, és annak rendszerezése is. Ducros úr ugyanúgy rácsodálkozott a dió világára, mint én. Különbség közöttünk, hogy ő irodalmár, én pedig paraszt vagyok. Vagyis ő nem foglalkozik a dióval, gyakorlatban nem műveli. Egész más szemmel nézzük a világot.
És ő francia. Ami nagy hátrány. Mert be van zárva egy világnyelv korlátaiba, szemléletébe. Míg egy magyar nem élhet meg abból, hogy magyar. Meg kell ismernie és meg kell értenie más népek (dió)kultúráját.
Ducros úr stílusa választékos, nyelvezete gazdag. Nagyon ajánlom tisztelt Kollégámnak a könyv elolvasását. A szerző maga is tudja, hogy a dió-téma többet érdemel, mint egy rácsodálkozást. Tervbe vette, több mint tíz éve dolgozik rajta, hogy dió-enciklopédiát ír. Kíváncsian várjuk, el fogjuk olvasni.
